Római Katolikus Egyházközség Nadap

A plébánia előbb a veszprémi, majd a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozik. Lovasberény filiájából 1761.-ben alapították. Első templomát 1740.-ben Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték.

Jelenlegi templomát 1904.-ben szentelték fel.

Építésének és az egyházközség történetének laírása:

1903. áprilisában gróf Cziráky Antal kegyes patrónus és Kolonics Károly plébános bemutatta főtisztelendő Városy Gyula székesfehérvári megyés püspöknek az új templom építésére vonatkozó terveiket. A megyés püspök engedélyezte az új templom megépítését. A patrónus azzal a kéréssel fordult az Egyházmegyei Hatósághoz, hogy a régi templom tulajdonát képező mintegy 20000, azaz húszezer koronát kitevő templomfenntartási tőkéből 16000, azaz tizenhatezer koronát az új templom felszerelésére fordíthasson.

A plébános 1903. május 15.-én a 96/1903 szám alatt a következő kérelmet intézte az Egyházmegyei Hatósághoz:

„Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr! Legkegyesebb Atyám!

Hivatkozom Méltóságodnak f. hó 4.-én a Nagyméltóságú gróf Cziráky Antal, mint a nadapi Római Katolikus Egyház Kegyurának jelenlétében tett magas felhívása, legmélyebb alázattal Méltóságodat arra kérni, hogy az építendő új nadapi Római Katolikus templom tulajdonát képező 19811 korona s 94 fillért kitevő templom fenntartási tőkéből 16000, azaz tizenhatezer koronának igénybevételét kegyesen engedélyezni méltóztassék. Minthogy pedig az igénybe venni szándékolt összegből 12269 korona 90 fillér a székesfehérvári főtisztelendő Kegyalapítványi Gondnokságnál van kezelve egyszersmind oda is terjedve alázatos kérésem, hogy e nevezett összegnek felmondhatóságát illetve kiutalványozását elrendelni kegyeskedjék.

Felszentelt kezeit csókolva fiúi hódolattal vagyok Méltóságodnak.

Nadap 1903. május 15.-én engedelmes fia Kolonics Károly plébános."

Az Egyházmegyei Hatóság május 18.-án kelt 881/1903 szám alatt a következő levélben engedélyezi azt:

„Főtisztelendő Plébános Úr!

A nadapi plébánia kegyurával s Tisztelendőségeddel történt megbeszélés s Tisztelendőségednek f. hó 15.-ről 96 szám alatt kelt kérelme alapján megengedem, hogy a nadapi templom újraépítése költségeire a templom tőkéiből 16000, azaz tizenhatezer korona felhasználtassék s ennek következtében Tisztelendőséged a híveknél elhelyezett tőkéhez belátása szerint felmondhassa s /bélyegtelen elismervény/ behajthassa és a Kegyalapítványi pénztárban elhelyezett templom alapítványi s ipari tőkét is, felmondhassa s bélyegtelen elismervény ellenében felvehesse. Egyúttal értesítem Tisztelendőségedet, hogy a főtisztelendő Kegyalapítványi gondnok urat a 12269 korona 90 fillér tőke s kamatjainak kiszolgáltatására egyidejűleg felhívtam.

Buzgó imáiba ajánlottam Püspök Atyai áldásommal vagyok Székesfehérvárott 1903. május 18. Tisztelendőségednek Krisztusban jóakaró Atyja Gyula püspök.

Tisztelendő Kolonics Károly plébános úrnak Nadap."

Az anyagi gondok így megoldódtak és hozzá lehetett fogni a munkához. Egy vasárnapi napon a kegyes Patrónus a templomudvarán összehívja a híveket, hogy az új templom építését bejelentse és a munkálatokra vonatkozóan egyeztessenek. A Patrónus a híveknek segítséget nyújt az építőanyagok szállításában s ehhez saját igáit rendelkezésre bocsátja. Az építkezéshez 120000, azaz egyszázhúszezer téglát szállítanak Lovasberényből.

1903. július 1.-én a nadapi plébános a 105/1903 szám alatt a következő kérelmet terjeszti az Egyházmegyei Hatósághoz:

„Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úr! Legkegyesebb Atyám!

Ő Nagyméltósága a kegyes Patrónus úr megbízásából azon alázatos kéréssel járulok Méltóságodhoz, kegyeskedjék a már személyesen is megbeszélt nadapi Római Katolikus templom építését engedélyezni. Egyben megtekintés végett bátorkodom legmélyebb alázattal az építendő templom terveit 2 példányban Méltóságodnak beterjeszteni. Kérve alázattal Méltóságodnak kegyes engedélyét, hogy az építkezést megkezdhessük. Méltóságodnak további magas intézkedéseiért esedezve felszentelt kezeit pedig csókolva fiúi hódolattal vagyok Méltóságos Püspök Úrnak

Nadap 1903. július 1.-én engedelmes fia Kolonics Károly plébános."

Ugyanazon a napon a község elöljáróinál kéri az építési engedély kérvényezését a közigazgatásnál.

Az Egyházmegyei Hatóság a kért engedélyt már július 3.-án kelt 1186/1903 számú következő levelében megadja:

„Tisztelendő Plébános Úr!

A Nadapon építendő új templomnak Tisztelendőséged által f. hó 1.-ről 105 számú beterjesztett tervrajzát jóváhagyom, s zárva visszaküldöm. Buzgó imáiba ajánlottam Püspök Atyai áldásommal vagyok Székesfehérvárott 1903. július 3.-án Tisztelendőségednek Krisztusban jóakaró Atyja Gyula püspök. Tisztelendő Kolonics Károly Plébános Úrnak Nadap."

Július 6.-án a székesfehérvári járás Főszolgabírója a 3653-1903 szám alatt a következő levélben adja az építési engedélyt:

„Végzés. Bemutatott tervek s az építési bizottságnak véleménye alapján gróf Cziráky Antal úrnak, mint nadapi Patrónus úrnak engedélyt adok arra, hogy Nadap községben a Fő és Templom utcában 1-2 helyrajzi szám alatti telkén Római Katolikus templomot építhessen. Miről engedélyes képviseletében Kolonics Károly urat a terv 1 példánya visszatartásával értesítem.

Székesfehérvár 1903. július 6. Kálmán Vincze főszolgabíró."

Az engedélyek megléte után a templomépítési pályázatot kihirdették. Számos pályázó közül 1903. július 8.-án a kivitelezéssel a jó hírnevű székesfehérvári építőmestert Szenzestein Jánost bízták meg, aki július 15.-én a munkát meg is kezdte. A kegyes Patrónus Varga János uradalmi főerdészt bízta meg, hogy halaszthatatlan esetben helyette intézkedjen. Július 15.-én reggel kezdték el a munkások a régi templom lebontását. Az új templom alapkövét augusztus 5.-én délután 4 órakor tette le Várossy Gyula megyés püspök. Az alapkő a régi templom keresztelőkútjának alapköve volt, melyben 1800. december 3.-án Vörösmarty Mihályt keresztelték.

Az alapkőbe az alábbi pergament papírra írt okmány került:

„Ezen templom a teljes és megoszthatatlan Szentháromság a Boldogságos Szűz dicséretére Isten minden szentjeinek, de különösen Szent Rozália a község választott Patrónájának tiszteletére Nagyméltóságú gróf Cziráky L. és dénesfalvi Cziráky Antal v.b.t. tanácsos kegyes patrónus bőkezűségéből épült az Úrnak 1903. évében, mikor a Római Szentszék XIII.Leó pápát gyászolta, az esztergomi érseki székben Főméltósága Vaszary Kolos bíboros érsek trónolt, a székesfehérvári püspöki megyét Méltóságos és Főtisztelendő Várossy Gyula megyés püspök kormányozta, a Szent Gellértről nevezett vaáli esperesi kerület élén, ahová Nadap tartozik, Nagyságos és Főtisztelendő Beleznai István c. kanonok állt s e községben Kolonics Károly plébános lelkészkedett, s Magyarország koronás királya I. Ferencz József volt.

Kelt 1903. augusztus hó 5. napján

Aláírások: Várossy Gyula püspök m.k. gróf Cziráky Antal m.k. Viszota Alajos püspöki szertartó s.k. Beleznai István kerületi esperes s.k. Icher József pátkai plébános s.k. Peék Gyula velencei plébános s.k. Kolonics Károly nadapi plébános s.k. Varga János uradalmi főerdész s.k. Kailbach János bíró s.k. Kaiser Vendel templomatya s.k.

Alul: Ezen templomot tervezte Hübner Jenő műépítész Budapestről, építette pedig Szenzestein János székesfehérvári építőmester."

Az okmány mellé tettek az akkor forgalomban lévő arany, ezüst, érc, bronz és nikkel pénznemek fajtájából egy-egy darabot.

Ezután az építkezés gyorsan haladt. Még ugyanannak az évnek őszén a templom tető alá került, valamint a templomtér mennyezete is elkészült. Október 4.-én Szentolvasó vasárnapján a 37 méter magas torony tetejére feltűzték a 2 méter magas keresztet.

A helyi plébános október 1.-én a 135/1903 szám alatt a következő kérelmet intézi a kerület főtisztelendő espereséhez:

„Nagyságos és Főtisztelendő kanonok Esperes Úr!

Tisztelettel értesítem, hogy a végleges elhatározás szerint a nadapi újonnan építendő templom keresztjének feltétele október hó 4.-én vasárnap délután 3 órakor leend. Midőn ezt Nagyságodnak becses tudomására hozni szerencsés lehetek, egyszersmind felkérem, hogy a kereszt megszentelése végett a nevezett napon Nadapon megjelenni szíveskedjék. Midőn szíves fáradozásáért már ezúton is a Nagyméltóságú gróf Patrónus úr, mint híveim és magam nevében is hálás köszönetünket nyilvánítanánk, vagyok kitűnő tisztelettel Nagyságodnak Nadapon 1903. október 1.-én kész szolgája Kolonics Károly plébános.

Nagyságos és Főtisztelendő Beleznai István kanonok esperes plébános úrnak Pázmánd."

Október 4.-én délután 4 órakor a kerület esperese a Patrónus és családja valamint rengeteg hívő körében megkezdte a kereszt megszentelését.

A helybeli plébános a nép nyelvén német nyelven e beszédet mondta:

„A Nagyméltóságú gróf úr a kegyes és páratlan Patrónus engedje meg, hogy már ez alkalommal is s e helyütt magam és Istentől rám bízott híveim nevében is hálás köszönetet mondjak nemes, hitbuzgó s nagylelkű kegyességéért, melyekkel minket ezen Isten házának felépítésével megajándékozni méltóztatott. A Mindenható, az Ég és Föld Ura, a mindenek alkotója fogadja Nagyméltóságodtól oly kegyesen ezt az áldozatot, amily tiszta szívvel, igaz hitbuzgó lélekkel Nagyméltóságod azt az Isten dicsőségére, a keresztény hit erősítésére s mindnyájunk lelki üdvére felállítani kegyeskedett. Terjessze áldozatát úgy Nagyméltóságodra, mint Nagyméltóságos magas családjára s adja meg azt, hogy még számos éveken át örvendhessen arra nagy mű felett, melyet Isten dicsőségére emelni szent buzgalommal törekedett. Ámen."

E beszéd után az esperes úr hivatkozva a nagyszámban összegyűlt magyar ajkú hívőkre, magyar nyelven mondott beszédet.

A keresztet a torony tetejére a székesfehérvári Süveges József ácsmester és Cseh János ács illesztette. Ez után a toronyból egymás után hangzottak el a köszöntők a pápa, a püspök, az esperes és a plébános, a kegyúr, a király, a haza és a nép számára. Ezután a munkálatok lelassultak s leginkább a téli időjárástól való védelemre korlátozódott. A téli hónapokban az építési munkák szüneteltek, de a templombelső berendezése tovább folytatódott. Beszerelték a templom ablakait, melyből a szentély három ablakát festett ablakkal látták el. A középsőn Szent Rozália a templom védőszentjének képe, a bal oldalin Szent Antal a Patrónus védőszentjének, a jobb oldalin pedig Szent László az ifjú gróf védőszentjének képe volt látható. A téli hónapok alatt készült el a templom orgonája /9. ábra/ is, mely elöljáttszó asztallal, 8 szóló és 4 mellék változattal s pedállal volt ellátva. Az orgonát a budapesti Rieger féle orgonagyárban készítették 3000, azaz háromezer korona összköltségért. Az orgona építéséhez a Patrónus 2400, azaz kettőezer négyszáz koronával járult hozzá. A fennmaradó 600 koronát a hívek nagylelkű adományiból gyűjtötték össze. A tavasz közeledtével a munkálatok újra gyorsulni kezdtek. Az ősz folyamán elkészült mennyezetet le kellett bontani és újra kellett építeni. A mennyezet elkészülte után következett a templom festése és berendezése. A főoltár márvány utánzatból készült. Az oltár fixun egy darabból készült óriási márvány fedőlappal, melyben a szent ereklyék lettek elhelyezve. Az oltárt három valódi márvány lépcső emeli ki a templomtérből. A tebernákulum aranyozott ajtaján a megfeszített Üdvözítő ragyog, belül fehér selyemmel bevonva rajta arany hímzéssel az Úr Jézus dárdával átdöfött szentséges szíve. A szószék gipsz munka. A templom padozata terrazzóból készült. A padok faanyagát szintén a kegyes Patrónus ajánlotta fel a templomnak. Nagyméltóságú gróf Csekonics Endréné, született gróf Cziráky Constanz őexelenciája egy díszes és gazdagon aranyozott gót stílusú monstranciát adományozott a templomnak. Méltóságos gróf Cziráky Jánosné, született Almássy grófnő egy szép cibóriumot, Főméltóságú herceg Eszterházy Miklósné, született Cziráky Margit 2 vörös selyem zászlót adományozott, melyeken a község választott védőszentjeinek képei voltak. Méltóságos gróf Cziráky Lujza grófnő egy zöld színű, kézi hímzésű miseruhát és tartozékait adta a templomnak. Méltóságos gróf Almássyné született Keglevich grófnő pedig egy karinget, melyet a plébános a templom felszentelésekor használt. Méltóságos gróf Cziráky Mária grófnő egy fehér selyem ibolyaszínhímzéssel díszített miseruhával gazdagította a templomot. Kaiser István nadapi lakos készíttette el a keresztúti képeke, melyeket 1904. október 16.-án főtisztelendő Virágh Rajmund Ferences rendű szombathelyi hitszónok úr szentelt fel a szószékkel szemben felállított Szent Antal szoborral együtt, melyet Fülöp Mihály nadapi lakos állíttatott. Kaiser István családja nevében egy tömör ércből készült gazdagon aranyozott 18 karú csillárral ajándékozta meg az Isten házát. Deuk Andrásné, született Neier Terézia állíttatta a templom Szent Sír oltárát, melyet Rungaldier József tiroli oltárépítő készített el. Az oltárt 1905. április 16.-án Virágvasárnap szentelték fel. Stróbl János egy feltámadási szobrot ajándékoz a templomnak. Krencz Teréz pedig 2 darab lila színű selyem vezérzászlót és egy ezüst körmeneti keresztet. Braun László a meglévő márvány szenteltvíz tartó mellé elkészítteti a párját. Régi óhaja volt a nadapi híveknek, hogy a templom tornyát óra díszítse. A toronyóra 900, azaz kilencszáz koronáért készült el. Három számlapjából a homlokzaton lévő üvegből készült és kivilágításra alkalmas volt. A kegyelmes grófnő bőkezűségéből, egy fehér selyemből készült valódi arannyal díszített baldahinnal gazdagodott a templom felszerelése.

Az új harangok

1906. július 6.-án a plébános megdöbbenve értesül arról, hogy a templom tornyában lévő nagy harang ismeretlen okból megrepedt s szótlanul függ társai mellett. Július 9.-én a plébános közli a hírt a Patrónussal, aki igyekszik a harangot pótolni. Megbízza a plébánost, hogy lépjen érintkezésbe valamelyik jóhírű harangöntővel és legkésőbb a templom búcsúnapjára, szeptember 9.-ére pótolják a harangot. Az eddigi három harang nem volt összhangban egymással és ennek az volt az oka, hogy 1865.-ben a régi templomban lévő nagyharang is megrepedt, s az akkori kegyes Patrónus, Istenben megboldogult Nagyméltóságú gróf Cziráky János Lovasberényből pótolta az egy sokkal nagyobbal azzal, amelyik most megrepedt. A plébános azt kérte a Patrónustól, hogy az eddigi három -egymással összhangban nem álló- harang helyett négy összhangban lévő harangot szereljenek be. Mégpedig a következő módon: a legnagyobb H hangú legyen, a második D hangú, a következő a meglévő G hangú és a negyedik a szintén meglévő Cis hangú lélekharang. A Patrónus és a plébános július 16.-án felkeresik K. Ferenc harangöntőt és felkérik a harangok elkészítésére. Az idő rövidsége ellenére a harangok a templom búcsúnapjára megérkeztek. A legnagyobb harangot, amely 300kg súlyú a kegyes Patrónus iránti tiszteletből Szent Antal nevére szentelték és Páduai Szent Antal képével díszítették a következő felirattal: „Sancte Antono! Ora pro nobis." A másik oldalán pedig ez olvasható: „a Nagyméltóságú gróf Cziráky Antal a nadapi templom kegyurának bőkezűségéből, Anno 1906." A második harang, mely 185 kg súlyú a kegyes grófnő iránt érzett hálából a felszentelésben a Rózsa nevet kapta. Egyik oldalát Szent Rózsa képével és a hozzá intézett könyörgéssel lett díszítve, másik oldalára pedig a következő felirat került: „Nadap község költségül örök emlékül gróf Cziráky Rózsa, született Keglevish grófnőnek, Anno 1906." A másik két -meglévő- harang szerkezetét átalakították, és úgy kerültek az újak mellé.

A szent misszió

1908. november 28.-án a plébános meghívására L. Bulynay Antal budapesti és L. Paar Anaklét pozsonyi Szent Ferenc rendű missziós atyák Nadapra érkeztek a szent misszió megtartására. Harangok zúgása mellett a plébános és hívei ünnepélyes keretek között fogadták az atyákat. A plébános röviden ismertette az atyák jövetelének célját, majd kéri őket, hogy kezdjék meg áldásos munkájukat. Hat napon keresztül folytatták áldásos munkájukat a községben az atyák, amin a község összes lakója valamint a környékbeli községek lakói is igen nagy számban részt vettek. A misszión a kegyes Patrónus egész családjával részt vett, sőt az egész anyagi költségeit is fedezte. 1909. május 31.-én a községbe érkezett Őméltósága Prohászka Ottokár megyés püspök úr, hogy a bérmálás szentségében részesítse az egyházközség fiataljait. Délelőtt 10 óra tájban érkezett meg Őméltósága a kegyes Patrónus díszfogatán. A templom udvarán koszorús lányok, a plébános, a kegyes Patrónus és a hívek sokasága várta a megyés püspököt. Ezután a püspök úr a templom szószékéről szívhez szóló beszédében fejtegette azon kegyelmeket, melyekben azon a napon 94 bérmálandót részesített. A bérmálás után a Patrónus vendégül látta a megyés püspök urat teljes kíséretével együtt.

A villámcsapás

1909. szeptember 14.-15.-e közötti éjszakán hatalmas vihar vonult végig a község felett. Éjjel ¾ 12 órakor villámcsapás érte a 39 méter magas torony északi részét, egy gerendát teljesen kihasítva. Szerencsére tűz nem ütött ki. Másnap reggel a plébános jelentette a Patrónusnak a szomorú történést, aki még aznap kirendeli az építőmestert, hogy a kárt helyreállítsa. A mester a torony tetőszerkezetét 1000, azaz egyezer korona költségért helyreállította. A plébános azt kéri a Patrónustól, hogy a templomot lássák el villámhárítóval. A Patrónus azonnal intézkedett és 300, azaz háromszáz koronáért egy jó minőségű villámhárítót szereltetett a templomra.

Az 1909.-es év egy még nagyobb csapást is mért a kis falura. November 4.-én Nagyméltóságú gróf Cziráky Antalné, született Ruzini Keglevich Rózsa grófnő a Mindenható akaratában való teljes megnyugvásban visszaadta lelkét Teremtőjének.

Az új iskola, óvoda s tanítói lak

A régi szerény templomocska mellett szépen meghúzott a régi iskola és tanítói lak. Az új templom építésével egyidőben felmerült az igény, hogy ezek az épületek is megújuljanak. A kis község, mely alig száz lelket számlált nem tudta volna megvalósítani az épületek felújítását, de ahol legnagyobb a szükség, ott a legközelebb az Isteni segítség. Nadap község páratlan kegyura a templomépítés után az iskoláról sem feledkezett meg. Megveszi a plébánia épület előtt fekvő két telket és ezeken, valamint a plébánia területén megépítteti a nadapi Római Katolikus óvodát és iskolát, egy épületben mellettük pedig a kántortanítói lakot. Az óvoda és az iskola épületét teljes egészében a Patrónus építteti, de a kántortanítói lak költségeihez is nagymértékben hozzájárult. 1912. szeptember 1.-én Őméltósága Prohászka Ottokár megyés püspök úr áldotta meg az elkészült épületeket. A régi iskola és óvoda épületét az Egyház átadta a kegyúrnak.

Az 1914. és 1915. évi világháború

Alig indult meg a világháború, máris áldozatot követelt a kicsiny falutól. A község első áldozata Leitgieb József nem a harctéren halt meg hanem a debreceni laktanyában kolerában hunyt el 1914 szeptemberében. Az otthon maradottak csak a naponkénti újságokból értesültek arról, hogy milyen változásokat okozott a háború. Hihetetlen pénzbőség és pénztelenség. Egy ökör ára, mely normális keretek között 300-400 kora volt most 1000-1500 korona vagy még ennél is több. Az élelemre szánt hús árra is tetemesen növekedett, sőt hiánycikké is vált. A gabona ára soha nem látott magasságba szökött. Cukor, kávé alig volt kapható, a szappan ára a tízszeresére emelkedett. A világháború folyt hol szerencsés, hol szerencsétlenebb fordulatokkal. Az emberek naponta remegve várták az újságok híreit, melyek a háború eredményeit hozták. 1923.-ban a falu lakossága összefogott, hogy a háborúban megsemmisült harangokat pótolják. Közadakozásból két harangot szereztek be s emeltek a toronyba, melyek mind a mai napig hirdetik Isten dicsőségét.

Prohászka Ottokár püspök úr megrendítő halála.

1927. április 1.-én rádión érkezett a hír, hogy Nagyméltóságú Prohászka Ottokár megyés püspök urat szent küldetése közben a budapesti szemináriumi templom szószékén szélütés érte és állapota válságos. Egy nappal később érkezik a megrendítő hír, hogy az egyházfő visszaadta lelkét Teremtőjének. Az egész magyar katolikus lakosság gyászolta a püspököt. 1927. június 20.-án az egyházmegye élére Méltóságos és Főtisztelendő Shvoy Lajost nevezték ki. A püspöki széket augusztus 8.-án foglalta el. Az új püspök 1929. május 3.-án járt először Nadap községben a bérmálás szentségének kiszolgáltatása alkalmából. E látogatása alkalmával tekintette meg a templom előtt Kaiser Vendel, és neje által állíttatott feszületet is.

Misszió

1929.-ben a plébános szent misszió megtartását határozta el, hiszen az előző missziót több mint 20 éve tartották a községben. Ezért kapcsolatba lépett Páter Schveighaut Rajmunddal móri kapucinus zárda rendfőnökével, aki kézséggel vállalta a misszió megtartását. Az 1930.-as év elején a misszió alatt a plébános megbetegedett. Ettől kezdve a plébános egészsége annyira megromlott, hogy a püspök úr kénytelen volt 1931. október 1.-én nyugállományba helyezni őt.

A plébánia 1931. októberétől 1935. februárig való története

Ebben az időszakban az egyházközségnek négy vezetője is volt. A község templomépítő kegyura Nagyméltóságú gróf Cziráky Antal 1930. június 11.-én elhunyt. Az új kegyúr, a megboldogult Cziráky Antal fia Cziráky László, aki már 50 év körüli volt mikor édesapja örökségébe lépett. 1931. október 1.-től december 31.-ig Farkas Károly pázmándi káplán vezette az egyházközséget. 1932. január 1.-től 1933. augusztus 31.-ig Thaller György budafoki káplán, mint plébános, majd 1933. szeptember 1.-től Szittyay Dénes velencei plébános, ezután 1934. szeptember 1.-től 1935. februárig dr. Kemenes István plébános veszi át az egyházközség vezetését. Kemenes István plébános önként mondott le a plébánia vezetéséről, mivel nagyon szegényes körülmények voltak ott. Működése nem mondható sikeresnek, a hívek akaratát és kívánságait mindig figyelmen kívül hagyta. A hívek, akik már addig is kevesen jártak templomba, hozzá még kevésbé jöttek.

A plébánia története 1935. februárjától

1935. február 1.-én Baumgartner Károly plébános vette át a hívek vezetését. Ekkorra a plébánia épülete elég rossz állapotba került és a templomon is fogott az idő vas foga és felújítása szükségessé vált. Erre Shvoy Lajos megyés főpásztor is felhívta az érkező plébános figyelmét s kérte, hogy ezzel kapcsolat forduljon a község kegyurához. A jelenlegi kegyúr messze elmaradt ebben a tekintetben apjától, aki a templomot építtette, mert ő semmit sem tett az egyházi épületekért. Az iskola épületének állapota megfelelő, de kemencéje és ajtói rosszak. Az iskolában két fiatal tanító dolgozott. Az új plébános a híveket és az egyházközség épületeit is igencsak leromlott állapotban vette át. Jól példázza az akkori helyzetet a kegyúrné gróf Cziráky Lászlóné azon mondata, melyet a plébánosnak mondott: „nem kívánom plébános úr, hogy Nadapon haljon meg". Valóban a plébános nem volt gazdagabba híveinél, ugyan olyan szegénységben élt, mint a hívek legtöbbje nem csak anyagiakban, de legtöbbjük lelkiekben is. Hogy a hitélet újra meginduljon a plébános Thaller György lovasberényi plébánossal együtt lelkigyakorlatot tartott a híveknek a nagyböjtben. Virágvasárnap a litánia után felszentelte a sukorói út torkolatánál a községházzal szemben állított keresztet, melyet a hívek adakozásából állítottak. A kereszt mellé két fát is ültettek és fakorláttal kerítették körül. Szentháromság vasárnapján a plébános 50 hívővel együtt résztvett a Máriaremete-i, egyházmegyei zarándoklaton. Június 23.-án volt a Hősök emlékművének leleplezése a templom előtti udvarban. Az emlékművet az egyházközség állíttatta. A kő a régi temetőből lett elhozva, melyet Kolonics Károly esperes plébános működésének utolsó éveiben nyitottak meg újra1929. június 29.-én az egyházmegye engedélyével, amely állítólag az elhunyt plébános síremléke lett volna, de semmiféle nyomot nem találtak rajta sem feljegyzést erre vonatkozóan. Az emlékmű felállítása 25180 pengőbe került. Az összeg legnagyobb részét Kalló István tanító ajánlotta fel, a községi képviselőtestület 100 pengőt szavazott meg erre a célra. A felszentelést Horváth József pákozdi esperes plébános végezte az ünnepi szentmise után egy megható beszéd kíséretében. Majd ezután Heller András az alispán és főszolgabíró úrnak képviselője tartott beszédet. Majd a plébános német nyelven emlékezett meg a hősökről. Cziráky László kegyúr más irányú fontos elfoglaltságra hivatkozva mentette ki magát, de bőkezűen segített az ünnepély utáni bankett megtartására felajánlott enni és innivalóval. 1935. szeptember 15.-én a plébános 500 hívő kíséretében vett rész a Kápolnásnyéken megtartott espereskerületi Katolikus-napon. Augusztus 15.-én a szentmise előtt szentelték fel Lisieux-i Kis Szent Teréz szobrát, melyet özvegy Szistár Péterné ajándékozott a templomnak állvánnyal együtt 150 pengő értékben. Az ezeréves márvány emléktáblát is ebben az évben helyezték el a templom előcsarnokában, miután a régi templomban tartott táblát addig nem helyezték el az új templomban, hanem azt a plébánia egyik melléképületében tárolták.

1935. november 27.-én déli 12 óra után Lovasberényben elhunyt Cziráky és dénesfalvi gróf Cziráky László kegyúr. Az elhunyt gróf földi maradványainak beszentelése 28.-án délután 4 órakor volt a kastély templomában. Testét 29.-én 12 órakor Börgöndön a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A temetést a megyés püspök végezte a két kegyúri plébános asszisztálásával.

A nagy anyagi gondok a kedvező termés által valamelyest mérséklődtek.

Az 1936. év története

A helybeli zenészeket beszervezték és a kántor vezetésével a templomban is szerepeltek az istentiszteletek alkalmával. Október 4.-én a litánia után a sukorói plébános Bíró Mihály felszentelte a templom két új zászlaját, melyeket a régiek helyébe vettek 95 pengőért. Az összeg nagyobb részét a tanító úr előadásaiból gyűjtötték össze, részben pedig az Oltáregylet járult hozzá a kiadáshoz. Ebben az évben szereltek fel közadakozásból 24 pengő értékben a férfiak padjaiban 96 darab fogast. Az egyházközség terheit sikerült 576 pengővel csökkenteni azáltal, hogy a két tanítói állást 90%-ban a plébános többszöri kérelmére az állam átvette, a község pedig évi 330 pengő segélyt szavazott meg az egyházközség javára a két tanítói állás után fizetendő nyugdíj hozzájárulás címén. Valamint még 150 pengőt adott a község a z iskola két ajtajának cseréjére. Ez az év ismét ínységet hozott a község életébe a nagy szárazság és elemi csapások miatt.

Az 1937. év története

Az év az egyházközségi választásokkal nyílt meg. Közben a lovasberényi választókerület elveszítette képviselőjét és Gréger Miklóst küldték be követnek az országgyűlésbe Keresztény párti programmal. A lovasberényi jegyző és az uradalmi főerdész teljesen ellene fordultak, de Nadapon a szavazatok 75%-át szerezte meg. A plébános januárban áthelyezését kérte a megyés főpásztortól, mert megelégelte a rágalmakat és alattomos intrikákat, melyekkel a kegyúrnőnél lejáratták. Szerencsére mindig bebizonyosodott, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok. 1937. május 23.-án ünnepélyes keretek között nyitották meg az 1938. évi Eucharisztikus szentévet. A plébános oly módon kívánt örök emléket állítani az eseménynek, hogy a hiányzó két harangot közadakozásból újra beszerzik és a templomtornyába emelik. A terv sajnos nem valósulhatott meg, mert a plébánost 1937. augusztus 21.-én az amerikai missziós útjáról hazatérő megyés püspök a zámolyi egyházközség vezetésével bízta meg, s utódjául szeptember elsejével Láng József plébánost jelölte ki.

Szeptember 1.-én Horváth István kerületi esperes jelenlétében vette át a plébániát az új plébános. Az első szentmisét szeptember 3.-án elsőpénteken mutatta be új templomában Láng József atya. Szeptember 5.-én tartották a templom búcsú napját, melyen az ünnepi szentmisét dr. Griger Miklós bicskei apátplébános mutatta be s mondott beszédet a kerület országgyűlési képviselője és nagyszámú hívek körében. A Magyar Katolikus Egyház 1937. május 23.-án nyitotta meg a kettős szentévet. 1938.-ban ünnepli a magyarság első szent királyuk Szent István halálának 900. évfordulóját. Ebből az alkalomból őszentsége XI. Piusz pápa úgy rendelkezett, hogy a XXXIV. Eucharisztikus világkongresszust Magyarország fővárosában, Budapesten tartsák meg. Azért, hogy a hívek minél méltóbban készülhessenek megünnepelni az Eucharisztikus Királyt, a püspöki kar úgy rendelkezett, hogy minden egyházközségben tartsanak missziót. A nadapi plébánia híveinek számára -szerzetespap hiányában- Thaller György lovasberényi plébános tartott december 5.-től 12.-ig 8 napos missziót, amely -sajnos- elég gyenge eredménnyel járt jóllehet a prédikációk német nyelven folytak. A plébános kérte a híveket, hogy a következő év májusában tartandó nagy ünnepségeken minél többen vegyenek részt.